Tartja a markát Kijev: bemondták, mennyi pénzre van szükségük

Ukrajna pénzügyileg a totális csőd szélén táncol. Hiába öntöttek bele milliárdokat az elmúlt években Volodimir Zelenszkij elnök kabinetének zsebeibe a szövetségesei, ezeket a forrásokat rendre elégeti a gigantikus hadigépezet, amely ugyanakkor nemhogy előrelépni nem igazán tud ebben a háborúban, de folyamatosan hátrálni kényszerül a támadó Oroszországgal szemben.

Az ukrajnai háború már most irtózatos pénzeket emésztett fel, ha pedig az emberi veszteséget nézzük, akkor még inkább értelmetlennek és felfoghatatlannak tűnik az egész. A több mint három éve tomboló harcok az ország azon részét is szétrombolták, ahová orosz katonák be sem tették a lábukat.

Kijev nem fizet

A harcmezők veszteségéhez pedig csatlakozik a pénzügyi veszteség is. A napokban két hitelminősítő, a Fitch Ratings és a Moody’s is arra a megállapításra jutott, hogy Ukrajna kvázi a csőd felé robog és hamarosan nem lesz képes kifizetni adósságait. 

Már múlt héten felmerült, hogy Kijev képtelen volt átstrukturálni bizonyos tartozásait, a hétvégén pedig az is kiderült, hogy vannak olyan adósságai Ukrajnának, amelyeknek kifizetését egyszerűen megtagadják. Ukrajna ugyanis hivatalosan is megtagadta a június 2-án esedékes, több mint 665 millió dollár (jelenlegi árfolyamon mintegy 237 milliárd forint) összegű államadósság kifizetését

Ennek ellenére Brüsszelnek feltett szándéka, hogy mielőbb unión belül tudhassa a megroggyant országot, nem törődve azokkal a véleményekkel, melyek szerint „öngyilkossággal” ér fel Ukrajna gyorsított csatlakozása, hiszen ez azt jelentené, hogy az állam minden problémáját is a nyakába venné Európa.

Az elképesztő összeget a Világbank elemzése dobta be a köztudatba, egészen pontosan megfogalmazva legalább 524 milliárd dollár kellene Ukrajnának a következő tíz évben ahhoz, hogy újjáépítsék az országot és megkezdhesse a felzárkózást Európához. A kutatásból nemrég a PwC helyi irodája is készített egy friss jelentést, amellyel azt a célt szolgálták volna, hogy felkeltsék a befektetők érdeklődését. Ebben már konkrétan meg is nevezik azokat a területeket, amelyekre a leginkább kell majd fordítani a támogatást.

Gigászi pénzeket égetnének el

Az egyik első és leginkább kiemelt, az ukrán mezőgazdaság. A kontinens egyik legnagyobb élelmiszertermelőjének kiemelt ágazatát alaposan megtépázta a háború, de annyira mégsem, hogy a hatalmas birtokok ne termeljenek brutális profitokat is. Mindezt úgy, hogy tonnaszám árasztották el az európai piacokat kétes minőségű termékeikkel. Mikor Brüsszel is kapcsolt, hogy ebből baj lesz, persze beindult a siránkozás.

A pénz egy részét az ásványi anyagok kitermelésére fordíthatnák, a ritka fémek és ércek nagyon fontosak a világpiacnak, így azok hatékonyabb és olcsóbb kitermelése kulcsfontosságú lehet.

Romokban az ország

Önthetik a pénzt az energiaszektorba is a vállalkozó kedvű befektetők, itt legalább 68 milliárd dollárnyi támogatás kell majd, hogy magához térjen az ágazat. Ez a terület különösen nagy veszteségeket ért el, hiszen folyamatos orosz támadásoknak volt kitéve. A háború előtt rendelkezésre álló mintegy 56 GW beépített áramtermelő kapacitás kevesebb mint egyhatoda, körülbelül 9 GW maradt működőképes 2024 végére. Az elmúlt három évben az erőművi kapacitás közel kétharmada megsemmisült vagy megszállás alá került, a hőerőművek 80 százaléka kiesett az orosz támadások miatt – ahogy arra a Faktum tényellenőrző portál is rámutatott.

78 milliárd folyhat el az infrastruktúra rendbetételére, ebből utakat, hidakat építnének. A lebombázott ipari épületeket 64 milliárdból húznák fel újra. Indulhat egy lakásépítési program is, az elpusztult otthonokat 84 milliárd dollár körüli összegből lehetne pótolni. 

A befektetőket a hírek szerint jelentős adókedvezményekkel szeretné Ukrajna meggyőzni, ám így is kérdéses, hogy ki lesz majd hajlandó odatenni a pénzét. Sőt, ki meri majd áttelepíteni gyárait Ukrajnába. Főleg, hogy az orosz fenyegetettség feltehetően még egy átmeneti béke ellenére sem szűnne meg.

Azt ugyanis a PwC kedvcsinálója is elismeri, hogy vannak kockázatokkal járnak a környezeti helyzet miatt a befektetések, de cserébe a vállalkozók „jogi és pénzügyi biztonsági garanciákat kaphatnak”. 

Nyitókép: Genya SAVILOV / AFP